Tanulmányi eredmények szempontjából hátrányos lehet, ha a diákok nem anyanyelvükön tanulnak, és további hátrány, ha valamely kis létszámú település iskoláját látogatják. Röviden és leegyszerűsítve így lehetne megfogalmazni a 2012-es nemzetközi PISA-tesztek egyik tanulságát – írja az Új Szó. Az utolsó alapján Szlovákiában a diákok képességei szövegértésből, matematikából és természettudományokból is romlottak.
A szlovákiai magyarok viszont az eredmények alapján mindegyik kompetencia területen jobban teljesítenek, mint azok a nemzetiségi társaik, akik többségi nyelven tanulnak, mutatott rá Papp Z. Attila, aki az SZMPSZ hétvégi rozsnyói konferenciáján tartott előadást. „Statisztikailag viszont ez nem szignifikáns, vagyis ezt nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni” – tette hozzá. 2003-ban és 2006-ban ez még szignifikáns volt. „Akik akkor magyarként szlovák nyelven tanultak, rosszabbak voltak, mint akik anyanyelven tanultak, 2009- ben és 2012-ben viszont a különbség már nem olyan nagy” – fejtette ki Papp Z.
A 2012-es PISA másik nagy tanulsága, hogy a kisebb településeken a diákok gyengébben teljesítettek, mint a városokban. Vidék és város szembeállítása nem lehet magyarázata a rossz teljesítménynek, véli Hrbaček Magdolna, a nyitrai Konstantin egyetem oktatója. „Kisebb csoportokban több idő jut a gyerek oktatására” – hangsúlyozta kérdésünkre. Papp Z. Attila szerint az eltérés érthető, hiszen a kisebb falvak iskolái kevesebb erőforrással rendelkeznek. „Igaz, családiasabb a hangulat, de kevesebbet pályáznak, kevesebb projektben vesznek részt” – mutat rá az elemző.